Szeretettel köszöntelek a Kortárs közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Uj Péter
Kortárs vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Kortárs közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Uj Péter
Kortárs vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Kortárs közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Uj Péter
Kortárs vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Kortárs közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Uj Péter
Kortárs vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
1/1 oldal (2 videó)
Malota László: Amiről hallgatnom kellene "Malota László bizony tud valamit. Mert hogy jól és termékenyen ír, az szinte természetes."
"A folyosó kihalt, sehol egy lélek. Aztán különös zaj üti meg a fülemet, mintha valami állat nyüszítését hallanám a távolból. Bizonyára valami macska vagy patkány, mert ebben a kollégiumban az sem kizárt. A hátsó helyiségek valamelyikébol jön a hang, ami kezd egészen másra hasonlítani. Megállok az egyik csukott ajtó mögött, ahonnan már jól hallatszik a nyüszítés, félelmetes hang ez, borzalmasabb, szívbemarkolóbb, mint egy éles sikoly, ami beletép az éjszakába, mert az pillanatnyi félelem, rettegés hangja, ez pedig szűnni nem akaró folyamatos szenvedésé. Visszafojtott lélegzettel, óvatos mozdulattal, nagyon lassan lenyomom a kilincset... Van valami, ami megriaszt attól, hogy közelebb menjek hozzá, mintha leprás lenne, mintha az érintése, de még a közele is fertozo lenne..."
"Képtelen voltam másfelé nézni, elvesztem benne, a szépségében, arcának vonásaiban, az ajkának ívében. Ahogyan az üde napfényben megcsillant a haja, és árnyékok szaladtak át az arcán. Elképeszto volt, hidd el, szerettem volna akkor megsemmisülni valami varázslatban, hogy örökké ezt az arcot lássam. Azt hiszem már akkor megorültem érte, abban a pillanatokból összeálló percben, és nem szabadulhattam."
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!